2012. november 25., vasárnap

Van egy kis whiskeym,benne a kólám..nagy ház,kert,medence,benne a fókám..

~Egy újabb szám,amit nem hívok többé..hagyom a képed, hadd válljon köddé..

~kedves szív!
vannak más fiúk is a világon.!
üdv.: ész!

~Nem mondanám, hogy miattad, azt sem, hogy érted, de rohadt sok közöd van hozzá.

~Olyan ember vagyok,aki gyorsan lesz boldog,és még gyorsabban lesz könnyes a szeme...

~ mosoly - nem azt jelenti,hogy minden rendben van... azt jelenti, hogy nem érdekelnek a gondok..

~ A legnehezebb dolog szeretni valakit, hagyni, hogy hibázzon, és ennek ellenére tovább szeretni..

~találkozni fogsz egy sráccal aki tudni fogja, hogyan eszel, hogyan iszol, hogyan táncolsz, ismerni fogja az illatodat. Tudni fogja milyen az arcod a smink alatt, mennyire szereted a csokit, hogy milyen bolond tudsz lenni néha, hogy néhány tv műsor mennyire boldoggá tud tenni.Tudni fogja, hogy milyen hiszti tudsz lenni amikor fáradt vagy, hogy azt gondolod milyen rosszul nézel ki a facebook képeiden. Mindent tudni fog rólad..és tudod mi lesz? Szeretni fog téged.!

~ szavaim hallod, száll el a szélben, ha én tudtalak szeretni, te viszonozni miért nem?

~ ha aztmondom, hogy szeretlek, érdekelne?!

~A fiú kimondja, hogy szeret, míg a férfi bizonyítja !

~Eldobtad őt. Eldobtad azt a lányt, aki bármit és mindent megtett volna érted. Eldobtad azt a lányt, aki mindenét neked adta, és bízott benned. Eldobtad azt a lányt, aki mindent beleadott, hogy ott lehessen neked. Eldobtad azt a lányt, aki elküldött magától mindenki mást, mert bebeszélte magának, hogy nem bízhat bennük. Eldobtad azt a lányt, aki az egész világot benned látta. Eldobtad azt a lányt,aki keresztül ment a poklok poklán, hogy veled lehessen. Eldobtad azt a lányt, aki hajlandó volt várni, ameddig csak kellett, csak hogy a tiednek hívhassa magát. Eldobtad azt a lányt, aki még mindig akart téged, miközben te semmiként kezelted. Eldobtad azt a lányt, aki hónapokat töltött reménykedve, hogy ti ketten végül együtt lesztek. Eldobtad azt a lányt, aki sokáig fent maradt, azon izgulva, hogy vajon jól vagy-e. Eldobtad azt a lányt, aki továbbra is annyi mindent megtett érted, még ha tudta is, hogy semmit nem kap cserébe. Eldobtad azt a lányt, aki nem hallgatott azokra, akik rosszat mondtak rólad. Eldobtad azt a lányt, aki a világon bármit megtett volna érted. Eldobtad őt. És tudod mit? Most ELVESZÍTETTED !

~ így volt szép a mese, de most itt van a vége, legyőzte az éjjelt a nappal fénye, látom mennél, állok is félre, de visszatekerném a legelejére..

~mosolyogj ha kérlek, mert a mosolyodból élek..

~Ha szeretsz valakit, legyél elég bátor ahhoz, hogy elmondd neki. Vagy legyél elég bátor ahhoz, hogy végig nézd, ahogy más szereti őt.

~Az ölelésed számomra fontosabb, mint gondolnád. Nagyon sokat jelent az, mikor magadhoz húzol és csak ölelgetsz másodperceken át. Ilyenkor mindig mosolyog a szívem. Ha valami akkor éppen fájt, az elmúlik. Ami sebet hagyott maga után az nyomtalanul begyógyul és nem marad más, csak a boldog pillanat, Te és én..

~‎...és minden reggel keressük az okot arra, hogy kimásszunk az ágyból: valaki azért ébred fel, hogy megcsókoljon valakit; van akinek az első vágya reggel egy bögre kávé - de van, akinek nem ilyen egyszerűek a reggelek. Akiknek nincs vonat, amit el kellene érniük, vagy nincs valakijük, akiknek a kezét megfoghatnák. Nincs semmi, amiért érdemes lenne belekezdeni egy újabb napba.


~ISMERD BE, hogy éreztél már így... amikor sétálsz az iskola folyósólyán nézed a többi lányt és azon gondolkozol te miért nem vagy olyan szép? elsétálsz egy helyes fiú mellet és azon gondolkozol miért nem lehetsz a barátnője. elsétálsz egy aranyos pár mellet és arra gondolsz te miért nem vagy elég jó egy kapcsolathoz? elsétálsz egy tükör előtt és arra gondolsz, te miért vagy az aki...

~Elképzeltem,milyen jó lenne így élni. Milyen jó lenne vidámnak, kíváncsinak, boldognak lenni. Minden pillanatot mélyen átélni, magamba inni az életet. Újra hinni az álmokban. Tudni harcolni azért, amit el akarok érni. Szeretni a férfit, aki szeret.

~Tulajdonképpen egy egészen kicsit hiányzol, még ha nem is fájsz már. Hiányzik a világod. Az az édes levegőjű, ami egyszerre tart távol magától, és egyszerre szippant be, mielőtt túl távol merészkednék. Hiányzik az a fajta döbbenet, amit kiváltottam sokszor belőled, és az a kíváncsiság, amit nekem szenteltél. És a tettek, amiket soha nem értettél, de végtelenül kívántál.

~amikor elmentél elveszítettem azt,ami eddig az életemben a legfontosabb volt.. most kivel beszélhetek? most kire számíthatok? elvesztem.. elveszítettem mindent és önmagamat is.. de egy dolog megmaradt: a te hiányod mindenhol ott van.
 ürességet érzek azóta.. mintha valami hatalmas lyukat ütöttek volna a szívembe..
de valahogy mégis örülök,hiszen a fájdalom az egyetlen emlékem rólad, és hogy ez az egész valóságos volt.

~Amikor azt mondjuk, hogy nem akarunk beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy nagyon el akarjuk mondani valakinek, csak nem akarunk sebezhetőek lenni.

~hé,idegen..emlékszel még rám? én voltam a mindened, amég szingli voltál..

~köszi,jól vagyok, amég egyedül vagyok. és ez mostanában gyakran van így..

~- Ő miért választotta azt, hogy csak a barátom lesz?
- Azért, mert inkább az akart lenni, aki letörli a könnyeidet, nem pedig az, aki okozza őket.

~Van egy kis whiskeym,benne a kólám,
igy pont száz oktán meg a livilivídá lóká-m,
nagy ház,kert,medence,benne a fókám,
meg egy porto rico-i szakácsnő főz lenn a konyhán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése