~Sokat hibáztam az életem során. hagytam, hogy az emberek kihasználjanak, és elfogadtam a megérdemeltnél sokkal rosszabb dolgokat. ám tanultam a rossz választásaimból, és annak ellenére, hogy van pár dolog, amit sosem kaphatok már vissza, és vannak emberek, akik már soha nem fognak bocsánatot kérni, legközelebb már okosabb leszek, és nem horgonyozok le olyan dolog mellett, ami kevesebb, mint amit megérdemlek.

~Legtöbbször úgy van az életben, hogy ami után sokáig, sóvárogva vágyakozunk, későn kapjuk meg.

~Mindig felbukkansz, de eltűnsz, állandóan fájdalmat okozol. Te ilyen vagy, tudom. De akkor sem bírom nélküled. Miért csinálod ezt? Miért nem tudsz egyszer komolyan viselkedni? Újra és újra azon kapom magam, hogy veled vagyok. De miért? Miért szeretlek még ezek után is? Mindig én szenvedek, te meg továbblépsz..

~Hiányoznak a régi beszélgetéseink - Hiányzik, amikor a nap minden egyes percében beszélgettünk. Hiányzik, hogy mindent el tudtam mondani, ami a fejemben volt.

~Épp elakartalak felejteni és te mindent elrontasz azzal , hogy írsz egy 'szia' - t. miért csinálod ezt velem ?! miért jó játszani velem ? egyszer smylit sem írsz , egyszer meg a nyálas szövegedet tolod nekem .. ha játszani akarsz keress mást , ha meg akarsz tőlem valamit akkor mondd meg! egyáltalán tudod te hogy mi játszódik le bennem mikor beszélgetünk ? azt várom , hogy azt mondd, hogy szeretsz. de neked NINCS szíved. és tudod mi a szánalmas ? azt látom nap mint nap , hogy más lányok képei alatt nyalsz és kb. ugyan olyan szöveget tolsz neki amit nekem. de nem tudok veled bunkó lenni , akármennyire is fáj , hogy ezt csinálod. nem bírom megtenni: s inkább vissza írok ! még véletlenül se sejtsd , hogy haragszom.

~A baj akkor kezdődik, mikor elkezdünk gondolkodni.

~Értékes srác az, aki nem lép le egy hónap múlva, hogy keressen egy jobb lányt. Aki nem csak fizikai dolgokat akar tőled. Aki tisztel téged, és minden döntésedet. Aki ugyanúgy beszél veled élőben is, mint ahogy ír üzenetben. Valaki aki feltétel nélkül szeret.

~A bókot nekem, de a csókot megint másnak adod. Azt hiszem jobb lesz, hogyha megyek, én már nem maradok..'

~Csak mondd azt, hogy nem akarsz velem többet beszélni és nem akarod, hogy bármi is

legyen köztünk! És én úgy eltűnök az életedből, hogy arra sem lesz időd,

hogy azt mondhasd: tévedtem.

~Csak az tud hátba szúrni,akinek hagyod, hogy megöleljen.

~A világ változik. Egyfolytában változik. A dolgok nem állandóak. Egyszer még ott áll ő, másik percben eltűnik. Az egyik percben még minden rendben, a másikban összedől a terv. Nem tudsz lépést tartani az emberekkel, a jövőddel, az érzéseiddel. Elkavarodsz. Összetörsz. Szétesel.

~Az életben nem az jelenti a tragédiát,ha nem éred el a céljaidat,hanem ha nincsenek céljaid.

~Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim,amiket küldtem neked.Hiányozni fog,hogy mennyire aggódtam érted,amikor túl sokáig voltál kint.Hiányozni fog az 'idegesítésem'.Egy nap amikor majd eltűnök,hiányozni fog,hogy volt valaki,aki akart téged,az összes hibáddal együtt.És amikor már nem leszek itt többé,hiányozni fogok.

~Már értem,neked ez csak egy játék,elfelejtelek hidd el,csak egy kicsit várj még.

~Nem múlik. Egyszerűen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, minta megszűnnék létezni. Őrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból.

~Nem mindegy,hogy játékos vagy,vagy játékszer,ha van egy kis büszkeséged,idővel majd ráérzel.

~Végleg eldöntöttem, hogy az elég az elég, nem kérlelhetem többé az embereket, hogy maradjanak mellettem. Ebben a pillanatban hirtelen elkezdett hidegen hagyni hogy mit gondolnak rólam az emberek és azt hiszem ez volt életem legjobb döntése.

-Ő az új barátnője?

-Igen.

-Haragszol rá?

-Nem.

-Hiányzik?

-Nem.

-Szereted?

-Már nem...

-Elhiszem, csak töröld le a könnyeidet.

~Várunk a szerelemre. Elképzeljük az első csókunkat, az első szexet, az első "szeretlek"-et, de sosem képzeljük el az első csalódást. Talán azért, mert még elképzelni is túl fájdalmas. De ha úgy vesszük, igazán a szerelem fájdalma változtat meg minket.

~Húzd ki magad, mosolyogj, hadd törjék a fejüket, hogy mitől vagy ennyire boldog..

~Csak szerelmes gyerekek voltunk. Tudod, ez volt a baj. Még gyerekek voltunk. Nem értettük, hogy az akkor elkövetett hibák sosem tűnnek el a múltunkból. Az akkor összetört  szívek pedig sosem lesznek épek.

~Tanuld meg értékelni azt, amid van, mielőtt az élet megtanít értékelni azt, amid volt.

~Ha nem tudsz választani köztem és közte,akkor válaszd őt, mert ha engem igazán szeretnél akkor nem lenne az a másik

~Igazából már nem bánom, hogy az élet így pofára ejtett. Rájöttem, hogy célja volt ezzel. Nem bírta nézni azt a fajta naivitást, ami belőlem áradt. Hittem az embereknek, mi több: megbíztam bennük. Hiszen mért ne tettem volna? Azt hittem, mindenki jót akar a másiknak és szem előtt tartja az érzéseit. De nem. Az emberek kétszínűek és ott rúgnak a másikba, ahol tudnak. Olyan pofont kaptam az élettől, hogy biztosra vettem: ebből nem állok fel. Aztán teltek a napok, a hetek és összeragasztottam a szívem. Most egy kődarab dobog a mellkasomban, szemernyi naivitás nélkül. Sikerült felállni a padlóról és erősebb lettem, mint valaha. Nem hiszek és nem bízom az emberekben, de elindultam egy úton.. Az úton, ahol megtalálhatom az igazi önmagam!

~Az fájt a legjobban, hogy a szemembe mondtad ugyanazt, mint annak a másik lánynak.

~Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja az életed ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni.

~Gratulálok..Sikerült elérned, hogy megint egy értéktelen szarnak érezzem magam. Szeretnél díjat érte?

~A szemedbe nézek, és a szívedbe látok, a barátságnál én most sokkal többre vágyok ..

~Ez a legszörnyűbb a felnőttkorban… Mire az ember megkapja, amire egész gyermekkorában vágyott, a dolog feleannyira sem csodálatos, mint hitte…

~Kedves múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tőled. Köszönöm, hogy ezek által felnőhettem, megtanulhattam, megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést,amit kiszabtál nekem, és nem engedted hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erőt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos Nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserű embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak. Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni! Kedves jövő.. készen állok 

~Egy sebet be lehet kötözni, egy törött csontot sínbe lehet rakni, de ha nem törődnek az emberrel, azt nem lehet utólag helyre hozni!

~Ne hívd fel, ha hiányzik, ne keresd, mert ebből tudni fogja hogy mennyire oda vagy érte, és nem bírod ki nélküle. Ne add meg neki a lehetőséget, hogy szórakozzon veled !

~ Emlékszel még milyen volt, amikor késő estig fent maradtunk hogy beszélgessünk egymással? Az egy kicsit hiányzik.

~Tegnap mosolyogtam. 
Ma is mosolyogtam és holnap is fogok, mert az élet túl rövid ahhoz, hogy bármiért is sírjak.
~Ha megtalálod azt a férfit, akihez feleségül akarsz menni, egy dolgot nem szabad elfelejtened: nem abból tudod meg, milyen ember valójában, amit mond, hanem abból, amit tesz.

~ Egy lányt nem csak akkor kell gyönyörűnek hívni, amikor sír.. Nem akkor kell csodálkozni a problémáin, mikor meg tudod milyen sok rosszon ment már keresztül, és te észre sem vetted. Nem akkor kell "felemelni" mikor már a porban van, akkor is törődhetnél vele, mikor még minden rendben az életében, csak Te hiányzol neki!

~Fiúk ! Akkor vagytok szerelmesek ha annak a bizonyos lánynak a mosolya jobban lázba hoz , mint más lányok ribancos képei.!

~Lány: Mit gondolsz a szerelmünkről?
Fiú: Próbáld meg megszámolni a csillagokat, és megtudod.
Lány: Akkor, végtelen?
Fiú: Nem, időpocséklás!;D

~Nekem egy füzet kevés lenne ahhoz, hogy leírjam, mit tettem érte - neki sok lenne egy cetli..

~Ha az agyamra hallgatnék már nem tudnám a neved.. de van ez a lüktető szar.

~Az emberek nevetni fognak az álmaidon. Azután utálni fognak amikor valóra váltod..

~Már az lepne meg,ha tőle lenne egy bejövőm..

~Amikor valaki úgy néz rád mintha te lennél az utolsó csoda a földön, na az a szerelem.

~Néha, mikor azt mondom: "jól vagyok", azt akarom, hogy valaki nézzen a szemembe és mondja azt: "mondd az igazat"


~Ha nem hibázunk, nem tanulunk...

~Mikor kicsi voltam, folyton piszkáltak, mert én voltam a legalacsonyabb az osztályban, és nem tudtam megvédeni magam. De aztán felfedeztem, hogy van valamim, ami nagy: a szám. Azóta is azzal harcolok.

~Amikor már azt hiszed végre rendbe jön minden, hidd el akkor kezdődik csak a baj.

~Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el..

~Tudom,hogy már rég vége...Mégis rettegek,hogy sose fogok senkit annyira szeretni,mint Tèged anno és most.

~Nem szeretem, ha hülyének néznek.
Attól, hogy nem mondok semmit,még nem azt jelenti,hogy nem tudok semmit!

~úgy érzem sikerült lezárni... régi mese,csak a szerepek nem változtak, minden
más igen. már nem fáj, csak lehangol és ugyanakkor feldühít. mától nem barát,
csak egy ember, aki valaha az életem része volt. mától csak egy felszínes ismerős, aki néha-néha felbukkan a múlt
ködéből. mától nem engedem többé,hogy elszomorítson.

~Sokszor a legapróbb dolgok jelentik a legtöbbet..

~A különbség másik lány és köztem?
Én meg tudom mosolyogtatni ŐT, úgy, hogy a ruháim rajtam maradnak.

~JOBB SZERETNI VALAKIT , aki messze van és epedezik azért, hogy veled legyen, mint szeretni valakit, aki még közel is van, de nem törődik azzal, hogy lásson téged.

~HA NEM HARCOLSZ azért amit akarsz, ne sírj ha elfogod veszteni.

~CSAK MERT EGY KAPCSOLATNAK vége van, nem jelenti azt, hogy az érzéseknek is..

~- Most mi a baj?
- Már nem az életem része többé..
- De hát,akkor is szenvedtél. Hisz sosem teljesült volna be ez a szerelem.
- Tudom. De mégis jobb volt..Hogy kapaszkodhattam valamibe. Akkor azért szenvedtem,mert az enyém volt,csak nem tudtam bánni vele. Most pedig azért,mert egyáltalán nem is birtoklom. És soha nem is fogom többé..

~Szeretlek, és ezt senki sem változtathatja meg, még te sem!

~Boldognak látszom? Az vagyok. Mért? Mert találtam valakit, aki azért szeret aki vagyok és nem azért aki lehetnék.

~A szerelemnek nem kell tökéletesnek lennie,csak igaznak..