2014. március 17., hétfő

S t r o n g





~ (...) Aztán majd itt leszel, vagy én ott. Teljesen mindegy, csak veled. Hozzám bújsz, játszol a hajammal, én pedig simogatom a hasad. Boldog leszel, és én is. Csak fekszünk, egymás lélegzetét figyelve. Aztán megcsókolsz, a pillangók pedig táncra kelnek a gyomromban.



~ Onnan tudod, hogy megtaláltad az igazit, hogy nem tántorít el semmilyen kísértés. A kísértés mindig ott van, mindig van más lehetőség. Választhatod azt, hogy kitartasz, vagy épp tovább állsz. Épp ezért értelmetlen a féltékenység.



~ Csak azért, mert nem beszélünk róla minden egyes nap, nem jelenti azt, hogy nem fáj..



~ Merd megtenni azt, amit érzel: mondj igent vagy nemet, lépj ki vagy lépj be az ajtón, szakíts, vagy hagyd, hogy szakítsanak - ha kell, darabokra -, tök mindegy, tedd azt, amit érzel. Ha vibrál, hagyd kiteljesedni, ha elalszik, tartsd tiszteletben. Ha bánt, engedd el, ha épít, szeresd, figyelj oda rá, becsüld meg. Ha erősebbé tesz, ha a támaszod, támogasd te is őt. Szeresd, és merj szeretni, kimutatni, átölelni, mások előtt felvállalni - de leginkább merj önmagad lenni.



~Az erős emberek nem nyomnak el másokat, hanem felemelik őket.



~ Lesz valaki, aki akkor is melletted lesz, amikor mindenki más elhagy. Valaki, akiben akkor is megbízhatsz, amikor mindenki más megbízhatatlannak bizonyul. Kapsz egy biztos támaszt magad mellé, akihez szaladhatsz, ha rossz kedved van. Egyszerűen átöleled, és érzed, hogy minden a helyére kerül.



~  Végülis áttaposni valakin könnyebb, mint megérteni..



~ Megtanultam, hogy aki nem keres, annak nem hiányzol, és akinek nem hiányzol, az nem szeret. A sors dönti el, hogy ki lép be az életedbe, de te döntesz arról, hogy ki marad. Az igazság egyszer fáj, de a hazugság újra és újra.



~Ne félj elveszíteni valakit, aki nem érzi magát szerencsésnek azért, mert vagy neki.



~ Ne az kelljen, aki betoppan, majd hirtelen őrülten szeret, hanem az, aki nem tud és nem is tudott élni nélküled, hiszen utóbbi minden mosolyodtól erősebbnek érzi magát, az, aki meg őrülten szeret, valami olyanhoz ragaszkodik betegesen, amit most lát. Valamit, ami felcsillant előtte, de lehet, hogy egy év múlva már sehol sem lesz. Meglátja a csatáidat, és elsétál, hiszen mást képzelt el. Vágyj arra, aki ismer. Aki látja azt, aki vagy. Azt, aki nem törődik az álcáiddal, aki könnyedén átsiklik rajtuk, mert tudja, hogy nincs jelentőségük, és az, ami vagy valójában, mögötte van. Ne vessz el a lángokban. A lángok jönnek, fellobbannak, de van, hogy a fényük nem tart túl sokáig, vagy hirtelen kialszik. Vágyj valamire, ami tölt egy életen át. Valakire, akitől többnek érzed magad, hiszen a szerelem elmúlik, de a teljesség, amit a másik miatt érzel... az bizony örökre megmarad.



~ Varázslatos délután volt.  Csak ültünk, és nevettünk mindenen, amin csak tudtunk. Vibrált a levegő közöttünk, sütött a nap. Biztos voltam az érzéseimben. Abban, hogy csakis őt akarom megölelni, és a kezét fogni.. Tudtam, hogy nem lehet, mégis reménykedtem, hogy egyszer megtörténik, amiről mindig is álmodoztam.



~Tudod, mindig is utáltam, amikor valaki azt mondta, hogy másoknak sokkal rosszabb, mint neked. Persze, ha muszáj választani, akkor én is inkább az anyagi biztonságot választanám a vakság helyett. (...) Csak azért, mert az egyik ember problémája kevésbé nyomasztó, mint a másiké, attól még nem fáj neki kevésbé.



~Nem az számít, hogy mit viselsz. Csak az számít, merre mész, és mit csinálsz, miközben viseled.



~Hülyeség folyton a jeleket keresni. Talán nem kéne jelentést aggatni minden kis apróságra. Talán nem kell, hogy az univerzum mondja meg, mit is akarunk. Talán magunktól is tudjuk. A szívünk mélyén.



~Életemben először éreztem magam egésznek, elevennek és szabadnak. Te voltál a lelkem hiányzó darabja, a levegő a tüdőmben, a vér az ereimben. Azt hiszem, ha van reinkarnáció, mi egy pár voltunk minden előző életünkben. Csak rövid ideje találkoztunk, de úgy érzem, hogy örökké ismertelek. Szeretném, ha tudnád, hogy a halálomban is emlékezni fogok rád. Mindig szeretni foglak.



~Soha nem képzeltem volna, hogy a beszélgetésük a hidegség ilyen fokát is elérheti. Hogy lehetséges, hogy két ember, akik olyan közel voltak egymáshoz, úgy viselkedik, mint két idegen?



~Ha azt akarod, hogy szeressenek, először merj szeretni. Nem félni, nem rettegni, hogy vajon most mi lesz, hanem egyszerűen nyitni. Nyitni mindig, kérdés nélkül, adni, bátran. Idővel rájössz. Rájössz arra, hogy ki érdemli meg és ki nem. Hogy ki tud bánni vele, és ki nem. Onnantól már egyszerű lesz. Kevesebb csapda, több szív - mástól is, másoktól is.



~ Egyszer.. Mindig csak egyszer.. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság.. a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.



~Azért, mert erősnek tűnik, az nem jelenti azt, hogy nem aludt el soha sírva ..



7 szabály az élethez:

1. Békélj meg a múltaddal, így nem fogja elcseszni a jelened.
2. Amit mások gondolnak rólad, az nem a te dolgod.
3. Az idő szinte mindent begyógyít, adj mindennek időt.
4. Ne hasonlítsd mások életét a sajátodhoz, és ne ítélj el senkit. Fogalmad sincs róla, hogy ők mit éltek át.
5. Ne agyalj túl sokat. Néha jobb nem tudni a megfelelő választ. Mindent a maga idejében.
6. Senki sem felelős a te boldogságodért, csakis te.
7. Mosolyogj. Nem a tiéd a világon az összes probléma.

Köszönöm, hogy már egy éve velem tartotok, köszönöm az 5M+ megtekintést, a sok véleményt, amit privát üzenetben, illetve itt kaptam. Köszönöm, hogy vagytok nekem, sokat jelent :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése