'Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad emlékeit, és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen. Az Igaz Ember nem menekül a múltjától, bármilyen sötét volt is, mert kudarcaiból lesz hatóanyag, vereségeiből diadal - tragédiái érlelik naggyá.'
2014. május 18., vasárnap
Reality
~Majd egyszer megtanulod, hogy ne ússz át óceánt olyanért, aki pocsolyába se lépne érted.
~Életünk során előfordul, hogy nemet kell mondanunk magunknak, hiába is vágyunk valamire az életünknél is jobban.
~Azt hittem, beleőrülök a hiányodba..'
~Olyan könnyű azt gondolni, hogy azoknak az embereknek, akik fontosak nekünk, valahogy felfüggesztődik az életük, ha nem vagyunk a közelükben. Hogy valójában csak akkor kelnek életre, amikor velünk vannak, és igazából nem léteznek nélkülünk.
~ Az a személy, aki megmagyarázhatatlan boldogságot ad, adni fog majd megmagyarázhatatlan szomorúságot is.
~ Nem írsz, megértem. Nem hívsz, megértem. Nem keresel, megértem. De ha mással látsz, remélem majd megérted.
~A fájdalom megköveteli, hogy érezzek. — John Green
~ Ha az utadat választod, fájni fog. Fájni, mert néha egyedül kell menned, és bizony törni fog a cipő. Néha hozzád vágnak valamit, vagy csak te rogysz le a földre teljes kimerültségben. De tudod, ahhoz, hogy ragyoghass, bizony néha össze kell törnöd. Onnantól, hogy ismered az utat, ragyogás váltja fel a félelmet, hiszen tudni fogod: elég erős vagy mindenhez.
~ Ennyi volt. Elmentem, és ha nem hiszed el, csak számold a napokat, amikor már nem vagyok itt. Amikor nem csöng a telefon, mindig én leszek az, aki nem hív.
~ Nem hiszek az önfeláldozásban, ahogy abban sem, hogy egy nőnek mindenét oda kéne dobnia egy férfi miatt. A férfiak csak egyet tesznek az önfeláldozó nőkkel: megalázzák őket és igazán sosem veszik komolyan.
~Az érzések nem tények, érzéseink is megváltoznak, gondolkodásunkon változtatni tudunk.
~Hittem kettőnkben, de úgy látom, hogy kár volt...
De még mindig hallom, hogy te és én, szép pár volt..'
~ tudod, az is lehet, hogy az ember akkor a legmagányosabb, amikor sok ember van körülötte, ha nincs ott az az egy, aki benne volt minden csöndben.
~ a drogokról kérdeztek, hát elkezdtem mesélni a mosolyáról..
~Nem mindegy, hogy az vagy, akit pótolnak, vagy az, akivel pótolnak...
~Néha túl sokat várunk el másoktól, pusztán azért, mert mi megtennénk annyit értük..
~ Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél - így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek ellenére. Félre sem vonulok, nem is lépek elő, vagyok és leszek, ahol, ahogyan hagysz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése