Idézetek Neked.♥

~Remélem emlékké válok majd idővel és a múltad leszek, ha akarod, ha eszedbe jutok majd, ha eszedbe jut a mosolyom, néhány kedves szavam, az érintésem... Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múlt leszek, mert a jövőd nem lehettem..

~Még mindig mosolyog rám. Még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt.

~Kérem a szőke herceget fehér lovon..az se baj, ha nem szőke, hanem mondjuk barna, vagy nem lova van, hanem kocsija.. De felőlem jöhet gyalog is, csak szeressen.

~Látod hogy őrült, látod hogy boldog, látod hogy vidám. Csak azt látnád végre, hogy egyedül Te hiányzol mellőle...

~Elhagytam a tárcámat, és a kulcsaimat az érzéseimmel együtt!

~Ha szeretsz valakit, nyitottá válsz a szenvedésre. Ez a szomorú igazság. Talán összetörik a szívedet. Talán te töröd össze a szívüket, és sosem tudsz már úgy tekinteni magadra, mint azelőtt. Ez a kockázat.

~Egyszer volt, hol nem volt. Boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ezek a mesék csak az álmaink. A tündérmesék nem válnak valóra. A valóság viharosabb, zavarosabb, ijesztőbb. De a valóság sokkal érdekesebb, mint boldogan élni, míg meg nem halunk.

~Egyszer majd te leszel az én helyemben… Fájni fog. Ezt garantálhatom… Nem lesz halálos, de azt kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik szeretném első sorból nézni. Nem foglak sajnálni. Még csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak nézem ahogy arra vársz, hogy valaki betapasztja az űrt a szíveden, amit egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te vagy. Nem fogok beléd rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a végső csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt... Akármit is tettél velem, még mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni, ezért kérlek, ne keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne mondd, hogy szeretsz. Nem akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis zugába és elfelejteni, hogy valaha is léteztél..

~Megígérted, hogy nem fogsz elfelejteni... ma már a nevem se tudod .

~Amikor azt mondom: "Tudok vigyázni magamra", azt várom, hogy fogd meg a kezem, nézz a szemembe, és azt mondd: "Tudom, de azért itt vagyok, ha mégsem...

~Mindenkire vár valaki. Valaki, aki arra rendeltetett, hogy vele éld le az életed, csak elég nyitottnak kell lenned, hogy meglásd.

~Egy fiú elvárása egy lánytól:
-legyen jó az alakja
-a smink jól álljon rajta
-a körmei ápoltak legyenek, esetleg műköröm, mert az vonzó
-a haja mindig ápolt legyen és jól álljon
-borotválkozzon más-más helyeken
-járjon kozmetikushoz, szemöldökszedés stb...
-jó illata legyen
-szép ruhába öltözzön, kövesse a divatot
-ne cigizzen, ne igyon

Egy lány elvárása egy fiútól:
-ha szeretlek semmi nem érdekel, csak az, hogy ne verj át..

~Látod?! Én örökre az maradok, akit akartál, de nem kaptál meg. Aki akart téged, de nem kapott meg. Akivel lehettél volna, de nem voltál. Aki lehetett volna veled, de nem volt. ...én leszek számodra minden, ami lett volna, ha...

~Az igazság az, hogy szeretem. Csillapíthatatlanul szeretem. Az első pillanattól fogva. Akkor is szerettem, amikor megesküdtem, hogy nem. Nem tehetek róla, csak érzem.

~- Ó, a kamaszbánat - bólintott apu merengve.
- Igen, az milyen kedves tud lenni! - értett egyet anyu.
Nem! Nem kedves! Miért gondolják, hogy kedves, ha sírógörcsöt kapok éjjel, ha bedagadt szemmel ébredek, és nincs étvágyam? Egyáltalán nem kedves! Tragikus! Egész úton némán ültem, és a szüleimet hallgattam, akik "mókásnak" tartják, hogy éppen meghasad a szívem.

~Az idő mindent megváltoztat. - mondják. De ez nem igaz. Csak a tettek hoznak változást. Ha nem teszünk semmit, nem változik semmi.

~Nem a kudarcba fulladt álmaink törnek meg minket, hanem azok, amelyeket nem merünk megálmodni.

~Néztem a nőt, aki addig voltam, és láttam, hogy gyenge, bár próbálja azt a látszatot kelteni, hogy erős. Mindentől fél, de elhiteti magával, hogy ez nem félelem, hanem annak az embernek a bölcsessége, aki ismeri a valóságot. Befalazza az ablakokat, nehogy besüssön a nap a szobájába. Láttam, ahogy a másik a szoba sarkában ül: gyenge volt, fáradt és kiábrándult. Uralma alá hajtotta és rabszolgaságban tartotta azt, aminek mindig szabadon kéne szárnyalnia: az érzelmeit.

~'Miért nem hagyod, hogy az emberek meglássák benned a jót? Mert ha az emberek jót látnak, akkor el is várják azt. És én nem akarok mások elvárásai szerint élni.

~Gondoltál már rá, hogy vajon hány ember akarta, hogy észrevedd? De te nem vetted észre, mert azzal voltál elfoglalva, hogy téged vegyen észre valaki.


~Tudod, szerelem voltál neki első látásra. Nem mondta soha, de látni lehetett rajta. Mikor rólad beszélt, én óva intettem. Azt mondtam, hogy túl nehéz lenne, lehetetlenség, sőt őrültség. Azt tanácsoltam, hogy hagyjon téged, és tudod mit mondott? Hogy nem hagy ki valamit, ami remek lehet, csak mert egyúttal nehéz is...

~Az élet olyan, mint egy doboz bonbon: olcsó, sablonos ajándék, amit senki sem kér. Nem visszaváltható, csak csendben fogyasztható. Megesszük, mert ha már megvettük, ne vesszen kárba. Habzsoljuk, pedig igazából nem is ízlik. Igaz, néha találunk köztük krémeset, vagy tejszínest, de azoknak az íze túl hamar elillan a szánkban, és a doboz alján ott marad a fognyűvő mogyoró, amiket ha elfogyasztunk, nem marad másunk, mint egy üres doboz, tele aranysárga, gyűrött papírgalacsinnal.

~Az emberek nem veszik észre, hogy mit teszünk értük, egészen addig, amíg abba nem hagyjuk azt csinálni.

~-Emlékszel az "én jobban szeretlek" harcokra?
-Igen...
-Úgy néz ki, én nyertem..

~Élvezd ki, éld meg, éld át ezt a "rongyos élet"-et, most, amíg még itt vagyunk. És úgy éld, hogy tudd, hová akarsz eljutni, mivé akarsz válni, kivé akarsz kiteljesedni.

~Nem jó, ha az ember sokat van egyedül, mert észre se veszi, de összerakódik benne a bánat.

~Ha az élet padlóra küld:
- állj fel
- mosolyogj
- és mondd szépen: úgy ütsz, mint egy kislány.

~Mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.

~A szerelem fáj. Néha úgy érzed, mintha ez lenne a legjobb dolog a világon. Biztonságban érzed magad tőle. Elfelejtet veled mindent, mintha újrakezdenél mindent. De a szerelemtől érezheted úgy, mintha nem tudnád magad irányítani. Félhetsz. Mintha addig enne téged, amíg semmi nem marad belőled. A szerelem tényleg szívás.

~Nem attól halunk meg, ha kivégeznek minket, hanem attól, ha szertefoszlanak álmaink.

~Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.

~Nem tudom, milyen az, amikor lehet egy férfira számítani, aki önzetlenül ad, és nem csak elvesz. Nem tudom, milyen érzés, amikor egy férfi, egy apa, egy férj, egy fivér nem kér tőlem semmit, csak egyszerűen szeretni akar.

~Nem vagyok férfi. Nincsen meg bennem a férfiak büszkesége, nem tudsz rávenni, hogy szemtől szemben megküzdjek veled. Ez teljes mértékben a ti nemetek gyengesége. Én nő vagyok. Bármilyen fegyvert hajlandó vagyok felhasználni, hogy elérjem, amit akarok.

~Ha nem keres,nem is voltál igazán fontos számára soha..

~Lány: Olyan büszke vagyok a pasimra!
Barátnő: Miért?
Lány: Mert amikor egy bulin totál részeg volt, és engem nem is vett észre, hogy ott voltam..
Barátnő: ? ._.
Lány: ..Majd odamentem hozzá, le akartam venni a felsőjét és azt mondta, "Állj le. Van barátnőm és szeretem".

~Van úgy, hogy csak ülök és azon gondolkozok, hány olyan embert hagytam már elmenni, akinek most azt mondanám, ‘maradj’. Azt hiszem, most értettem meg, mekkora súlya van a ki nem mondott érzéseknek

~A fenébe is. Hadd harcoljon meg egy férfi egy nőért, ha igazán akarja. És törje magát egy kicsit érte.

~Szórakozz, amikor szórakozni akarsz, légy dühös, amikor dühös vagy, és sírj, amikor sírni akarsz. ...mert ha magadban tartod a fájdalmat és nevetésre kényszeríted magad, az árt meg a legjobban.

~nevess, és a világ veled nevet. horkolj, és egyedül alszol.:)

~a szád mosolyog. és a szíved?

~soha nem szabad visszamenni ahhoz, akitől egyszer véglegesen elment az ember. ez életszabály. nagyon kevés életszabály van. ez az egyik.

~- az a te exed?
- nem. életem legnagyobb hibája.